A fájdalom egy heves, kellemetlen érzékelési válasz egy fizikai hatásra vagy eseményre, ami azt jelzi, hogy valami probléma történt a test bizonyos részén. Ez az idegrendszer mechanizmusa, amely arra hivatott, hogy az agyat riassza annak érdekében, hogy avatkozzon be amilyen gyorsan csak lehet. Ily módon az agy meggátolhatja a testet a további behatásoktól, az aránytalan sérülésektől és hogy azután csillapítsa az érzetet.

A gerincoszlop és az idegek hálózata biztosítja az utat a fájdalmat vivő üzenet részére az agy felé, majd az agyból más testrészek felé is. A receptor idegsejtek a bőrben és a bőr alatt érzékelik a hőt, a hideget, a fényt, az érintést, a nyomást és a fájdalmat. Sok ezer ilyen érzékelővel rendelkezünk. A legtöbbjük a fájdalmat érzékeli, a legkevesebb a hideget. Amikor sérülést szenved a test (mint például egy műtét során), ezek a parányi sejtek üzeneteket küldenek az agyba az idegeken és a gerincoszlopon keresztül. A fájdalomcsillapító gyógyszerek ezeket az üzeneteket blokkolják, vagy az agyra gyakorolt hatásukat gyengítik.

Kétféle fájdalom létezik: akut és krónikus.

Az akut fájdalom egy egészségügyi probléma kísérője lehet: betegség, sérülés, és csak átmeneti, nem tart soká, és általában elmúlik, mihelyt a test meggyógyul.

A krónikus fájdalom több, mint egy tünet, ez maga egy betegség vagy egészségügyi probléma, amely a gyógyulás fázisa után is fennmarad, folytatódik, általában 3-6 hónapon át (de legalább egy hónapig). Ez a fajta fájdalom nem reagál a hagyományos kezelési módokra, úgymint a pihenés, gyógyszerek, injekciózás, fizioterápia vagy műtét. Idővel a fájdalom kisugárzódhat és intenzitása fokozódhat.

A fájdalom az egyik legismertebb tünet az emberek számára és minden egyes személy másképpen reagál rá. Az American Chronic Pain Association szerint a felnőttek 35%-a szenved a krónikus fájdalom valamely elemétől, és ezeknek több, mint a fele részben vagy teljesen munkaképtelen a krónikus fájdalomnak köszönhetően.