A fájdalomcsillapító gyógykezeléssel foglalkozó tanulmányok szerint a fájdalomcsillapító gyógyszerek csökkentik ugyan a fájdalmat, de nem szüntetik meg a probléma forrását. Idővel – ahogyan a szervezet lassan hozzászokik a fájdalomcsillapító droghoz* – egyre nagyobb adag szükséges ugyanannak a fájdalomcsillapító hatásnak az eléréséhez.
Ez azt jelenti, hogy egyre nagyobb fizikai függőség alakul ki a gyógyszerektől, ezzel pedig több mellékhatás is éri a beteg testét. Több méreg ellen kell küzdeni a szervezetének, ahogyan próbálja gyógyítani saját magát.
Az Amerikai Gasztroenterológiai Szövetség (AGA) tanulmánya szerint a vényre, illetve vény nélkül kapható fájdalomcsillapító gyógyszerek esetében gyakori a nem megfelelő használat, és riasztó azoknak a használóknak a száma, akik semmit sem tudnak a lehetséges mellékhatásokról. A vényre kapható és vény nélküli fájdalomcsillapítók széleskörű alkalmazása ellenére (nem-szteroid gyulladásgátló drogokként is ismertek – NSAID), ez az első tanulmány, amely az azt rendszeresen szedők jellemzőit vizsgálja attitűdök, szokások tekintetében. A tanulmány a Journal of Rheumatology 2005. novemberi számában jelent meg.
„Ez a tanulmány megmutatja, hogy mi a közös ezekben a gyógykezelésekben és rávilágít az ismeretek hiányára, amelyek potenciális veszélyt jelentenek” – mondja Dr. C. Mel Wilcox, a tanulmány főszerzője, aki az Alabamai Egyetem munkatársa Birminghamben.
„A megállapítások tiszta képet festenek a beteg szükségleteiről és az orvos részéről történő felkészítés erőfeszítéseiről, és beavatkozásokról annak érdekében, hogy segítsék megelőzni a szükségtelen komplikációkat, amelyeket a fájdalomcsillapítók okoznak.
Egy felnőtt lakosság háztartásait érintő országos (USA-beli) felmérés indult azzal a céllal, hogy meghatározza az NSAID-t szedők felvilágosultságát a fájdalomcsillapító drogokkal, azok biztonságával, a mellékhatások ismeretével, a gyógyszeres komplikációkkal kapcsolatban mind a vénnyel, mind a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók esetében.
Az NSAID szedők a tanulmányban úgy voltak definiálva, mint akik vénnyel vagy vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókat szednek évente legalább kétszer, a felmérést megelőzően alkalmanként legalább 5 napon át, folyamatosan.
A 807 NSAID drogokat szedők 54%-a nem volt tudatában ezeknek a fájdalomcsillapítóknak a lehetséges mellékhatásaival, és 18% meg is tapasztalta a mellékhatásokat korábban. Azok, akik vény nélküli fájdalomcsillapítókat szedtek, általában gyomorfájdalomról, belső vérzésről és fekélyekről számoltak be.
Ráadásul közel 30%-uk nem gondolta saját magáról, hogy a fájdalomcsillapító szedésével összefüggésbe hozhatóan kockázatnak lenne kitéve. Hasonló arányú volt azoknak a száma is, akik vényre kapható fájdalomcsillapítót szedtek és nem tudtak a kockázatokról és a tapasztalt komplikációkról.
Naponta több, mint 36 millió ember szed vény nélküli vagy vényre kapható NSAID szert fájdalomcsillapításra, fejfájásra vagy ízületi gyulladásra (artritis), közel 15%-kal túllépve az ajánlott adagolást. Habár az NSAID nagy adagokban történő szedése hosszútávon kedvező hatást gyakorol a gyulladásos folyamatokra, a fájdalomcsillapításban és a kardioprotektív hatást tekintve is, a gasztroenteriális komplikációk tekintetében növekvő tendenciát mutat a gyomorfájástól a fekélyen át a vérzésig, valamint egyéb, potenciálisan halálos gyomorproblémákat is beleértve. Évente a hosszútávon NSAID-t szedők körében jelentkező mellékhatások 103.000 kórházi beutalásért és 16.500 halálesetért tehetők felelőssé egyes becslések szerint.
2003-ban az AGA útjára indította a R.E.D.U.C.E. kampányt (Risk Education to Decrease Ulcer Complications and Their Effects ~ A kockázat ismertetése annak érdekében, hogy csökkentsék az NSAID okozta gyomorfekély komplikációkat és hatásait), hogy segítsenek megismertetni az emberekkel az NSAID lehetséges káros mellékhatásival, és útmutatót adjanak az amerikaiaknak ahhoz, hogy milyen módon csökkentsék kockázataikat a komoly gyomorbajokkal szemben.
Ennek a tanulmánynak a megállapításai jelentőssé és hasznossá tették a különféle programokat, mint például a R.E.D.U.C.E. kampányt a lakosság azon része számára, akik rendszeresen szednek fájdalomcsillapítókat, illetve az orvosok számára is, akik felírják azokat. A Pfizer gyógyszergyár szponzorálta a R.E.D.U.C.E. kampányt.
Kimberly Wise
Amerikai Gasztroenterológiai Szövetség (AGA)
*A nemzetközi szó feltehetőleg a német trocken ’száraz’ szóból ered, eredetileg szárított (gyógy-)növényi részt jelentett. Mai jelentései:
• drog: az a szárított növényi vagy állati rész, esetleg oldat (tinktúra), amely a hatóanyagot tartalmazza. A vele foglalkozó tudomány a farmakognózia.
• pszichoaktív drog: köznapi értelemben a drog kábítószert jelent, hivatalos dokumentumokban azonban kerülik a szó ilyen értelmű használatát.
• drog általánosságban gyógyszert is jelent, lásd például: drogéria – vény nélkül kapható gyógykészítményeket, illatszereket és háztartási cikkeket árusító bolt.
Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 796–797. o. ISBN 963-85773-2-0